Készülődés Ajándékoló háza táján. Túl vagyunk az első foglalkozáson... volt izgalom. Teljesen rendhagyóra sikerült és érzelmileg is volt mit spontán feldolgozni! De sikerült és ezen van a hangsúly.

Viszont nincs sok idő elmélkedni, mert máris itt az újabb feladat, kihívás:) Következő foglalkozás jövőhét, ahova már van szép számmal jelentkező. Ez egy újabb kihívás, két dolog miatt is, többen is leszünk és lesz a körünkben gyerek és felnőtt is. Kicsit tartok a figyelmem megosztása miatt, mert ilyet még "idegenekkel" nem csináltam. Biztatás van... sok! Nagyon jól esnek és nagy szükségem is van rá:)

Mai napon szabadságon voltam, mert sógornőm beavatott a gipsz festés rejtelmeibe. Sőt Ő is volt olyan drága, hogy miattam szabit vett ki és még fel is, haza is utazott ma miattam:) Nahát kaptam a csodából egy párat. Már a falunapra is Ő segített a gipszfestésben, de akkor ennyire nem vettem részt benne. Most viszont nagyon akartam, mert ez az egyik foglalkozás, egyik tárgya is lesz:)

Nagyon-nagyon tetszett, nem tudom kinek mit mond a porpasztell, nekem nem sokat... ezidáig. Nem hiába holtig tanul az ember:) Szóval megismertem és rögtön a szívembe zártam, mert egy csoda, nagyon élveztem:) Unokahúgomat is beavattam a dekupázs technika rejtelmeibe, segítettem ajándék készítésben, volt flow élmény rendesen. A kicsiny nyári konyhámban csak úgy áramlott az alkotás szárnyán a sok-sok élmény, jó érzés! Olyannyira, hogy sógornőm hazaérkezésüket követően felhívott, hogy van-e még szabim, mert csinálhatnánk még egy ilyen napot, mert Ő annyira élvezte!!!!

Emberek, kell ennél nagyobb bizonyíték arra, hogy ez mennyire jó, felemelő, idegkisimító, fantasztikus érzés? :):) Együtt alkotni, együtt örülni a sok szépségnek, segíteni egymást, biztatni egymást, együtt haladni, együtt csendben lenni!!!! Próbáljátok ki!!! :):) és ilyen szép dolgok kerülnek ki a Ti kezeitek közül is:)

Megtetszett, megcsináltam, nem tetszik:).. mert meg lehetett volna jobban is csinálni, ha jobban felkészülök rá. Elég jól ki lehet szedni a narancsot, pláne ha a párunk ezt bevállalja:) szóval azért - elmondása szerint - az sem volt annyira egyszerű. Vigyázni kell, nehogy kilyukasszuk bárhol is, mert akkor kifolyik a gyertya. Ne álljatok úgy neki, hogy nincs új, original kanócod. A gyertya könnyedén felolvad. Én használt és színes gyertyát használtam, amivel nincs is semmi gond, mert tulajdonképpen mindegy, de számoljatok vele, hogy a narancsot beszínezi.

Ne gondoljátok, hogy tele kell rakni, én sem gondoltam, de még ennél is kevesebbet kellett volna. A szegfűszeget pedig még akkor szurkáljátok bele, amikor meleg a gyertya, szóval még úgy mond puha, formálható. Ha megköt nem tudod beleszúrni a szegfűszeget, különösen akkor nem, ha túl sok benne a gyertya...

Ha beleöntöd az olvasztott gyertyát, ne lepődj meg, mert forrni fog a narancshéjban és nem köt ám meg olyan hamar. A kanócot beletettem, és persze, hogy eldőlt, kitámasztani nem lehet, meg kellett várni, amíg kicsit megköt, de sokat se várjatok, mert akkor meg nem tudod már beletenni. Amúgy nagyon érdekesen hűlt a gyertya, mert először a teteje kezdett hártyásodni, ami viszont már elég volt ahhoz, hogy a kanóc megálljon, úgy ahogy akartam:) 

Remélem senki kedvét nem vettem el, mert én is még meg fogom próbálni újra, jobban, szebben, a fenti esetleges hibákra figyelve, tapasztalatot felhasználva. Ezért is osztottam meg veletek mindezt, hogy Ti már figyeljetek ezekre, mert a két perces videóból ez a sok minden nem derült ki.
Jó kísérletezést, sikerélményt és szépséget mindenkinek!

Ennél szebbet:):)

November van.... és nekem rengeteg újdonsággal teli:) Az első játékom ma zárul, de az első foglalkozásom hirdetése máris folyamatban van. November 14. izgalmas, nagyon is:) Az érzés ismerős, a falunapi árusításához hasonló:)
Amikor viszontláttam a hirdetésem és ahányszor ránézek, melegséggel tölt el:) Hitetetlenül jó érzés, mintha a gyerekem lenne, vagy nem is tudom, mert gyerekem az nincs. Eleve, hogy megcsináltam, az elképzelésem megvalósult, készültem, készülök rá, rengeteg ötlettel, hangulattal:) Az az érzés jár át, akárhogy lesz, úgy lesz jó, de rosszul nem sikerülhet, egyszerűen ezt érzem!

Amikor (1-2 hónappal ezelőtt) eldöntöttem, hogy ezt én szeretném, akkor kezdett már kialakulni bennem a meghirdetett koncepció. A foglalkozás neve nem volt még meg. Sok minden eszembe jutott, de végül egyik kolléganőm ötlete tetszett meg a legjobban. Egy kicsit túl direktnek éreztem, mert ki az a Vali, meg annak a világa, ki a fenét érdekel... De aztán mégis ennél maradtam, mert belőlem, belülről ez jött őszintén, hogy még nem ismerik, az nem baj, majd teszek róla, hogy megtudják ki és mi a Vali világa:) és mindezt úgy ismerjék meg, hogy közben élvezik is, mert ezért hoztam létre:)

itt lehet elérni: https://www.facebook.com/events/1520759344901585/

Ha ezt látjátok, akkor jó helyen jártok:) Várok mindenkit nagyon sok szeretettel, ha lemaradsz az egyikről ne csüggedj, mert tartok még sokat-sokat, hogy megismerd a Vali világát, az együtt alkotás örömét, az együttlét örömét:)

 

Első játékom hirdetése van folyamatban. Nem is tudom, miért vártam vele ennyit. Én is szeretek játszani, sőt játszatni is. Úgy látszik mindennek be kell érnie:) Izgulok, tetszeni fog-e, hogy legyen a sorsolás, érdemes lesz-e az alkotásom a megosztásra...stb. Igen, ez jó kérdés volt. Mi legyen a nyeremény tárgya, amiért érdemes lesz részt venni benne.
Egyik barátnőmmel megosztottam az ötletemet, de nem repesett az örömtől. Elmondta az Ő verzióját, amiben van, volt igazság, de végül egy harmadik variáció mellett döntöttem:) Jó volt, hogy elmozdított az első ötletemtől, mert szerintem ez most a tökéletes... remélem:)
Úgy érzem ötletes, közeleg is a napja, figyelem felkeltő, akár használható is, mutatós és végül még választani is lehet:) Decemberben végig méltó részese lehet az ünnepi dekorációnak, akár ajándékba is adható, sőt saját kezűleg el is készíthető:) Ilyen gondolataim voltak, amikor ezen alkotásom felajánlása mellett döntöttem:)
Akkor nézzük ezeket a sokat emlegetett szépségeket:) Remélem felismerhető, hogy milyen ünnep közeledtére gondoltam:)