Ez a repesztés az én mumusom.... volt:) A sima repesztés sem ment itthon elsőre, de aztán nagyon kikupálódtam:) Igaz sokat is gyakoroltam, de az eredménye nem is maradt el.
Na most a finom vonalas repesztés azért egy kicsit más tészta, le volt írva, de azért Andi mester asszonyt felhívtam, hogy jól vágom-e a dolgot, kiderült; ok a dolog. Na erre vártam:) Akkor essünk neki, porcelán virágcserép, soha jobbat, szebbet, nagyon jól fog rajta mutatni. Egyébként imádom ezt a technikát, tiszta antikolás és rendkívül elegáns.. legalábbis nekem:)
Készen lett, a pasztázás előtt megbújik a repedés, de én úgy láttam, ez úgy megbújt, hogy nem is látszik:(
Itt megálltam, tutira vettem, hogy nem sikerült, gondoltam hátha lehet még valamit csinálni vele, a pasztázás előtt, ezért elvittem magammal a szakkörre. A mester asszony jól szemügyre vette, még az is lehet, hogy ő vitte fel szemmel a repedéseket, mert azt mondta ő lát rajta repedéseket, és ha ő azt mondja, az úgy is van:)
Tenni nem lehet semmit, csak kipróbálni, paszta rá és lássuk mi lesz.
Komolyan mondom, totál az esélytelenek bizalmával álltam neki, hogy ennek tuti annyi és jól lebőgök és nem is tudom mi lesz. De valami csoda történt, mert olyan gyönyörű lett, hogy azt el sem tudom mondani, csak megmutatni:) A repedések fantasztikusak, sok, kis apró szépség, ha én nem is, de a lelkem táncot járt!!! Mindenki agyon dicsért, hát szemérmesség ide, vagy oda, el kellett fogadjam, mert ritka pillanatok egyike történt velem, elégedett voltam. Nagy utat járt be ez az elégedettség érzés:) Nagyon boldog voltam, akkor már ezt is tudom, kijelenthetem, hogy elsajátítottam a finom vonalas repesztés technikáját, még sok-sok ilyet akarok, mert az egyik kedvencem, nagyon szeretem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése